Kódolt a dohányzás a Volga, gyógynövény főzet az alkoholizmus Записям

Hagyd abba a dohányzást sokáig, az meg fog törni

Ismerem ezeket: csupa tramp [1] - munkakerülő, vagy még annál is rosszabb. Csak ne csináljanak a hajón is galibát. Lehet készülődni a kikötésre. Tíz perc múlva Lewisburgba érünk. Nemsokára házak bukkantak elő a parton. A hajó gőzsípja hosszú füttyel köszöntötte a várost. Az utasok a korláthoz tódultak. Nem volt sok bámulnivaló, de örültek mindennek, ami egy kis változatosságot visz az út egyhangúságába.

Néhány ládát és csomagot raktak fel, s mindössze három új utas szállt be. Előbb egy fehér ember, utána két indián - az egyik javakorabeli férfi, a másik jóval fiatalabb, szinte még kamasz. A fehér utas széles vállú, izmos ember volt, pirospozsgás arcát sűrű fekete körszakáll keretezte.

Az őserdei favágók darócruháját viselte. Hódprém sapkája annyira megkopott, hogy már alig volt rajta szőr. Széles bőrövébe dugott késén és pisztolyán kívül puskája is volt; hosszú nyelű fejszét és számos olyan holmit cipelt, amely a Vadnyugaton az erdei emberek nélkülözhetetlen felszereléséhez tartozott.

Kódolt a dohányzás a Volga, gyógynövény főzet az alkoholizmus Записям

Amikor megfizette a viteldíjat, körülnézett a fedélzeten. Az első osztályú utasok, úgy látszik, nem érdekelték túlságosan, inkább azokat vette szemügyre, akiket a kapitány az imént trampeknek nevezett.

hagyd abba a dohányzást sokáig, az meg fog törni harcolni Hitler dohányzásával

Pillantása a kornelen akadt meg. De rögtön el is fordította fejét és úgy tett, mintha magas szárú, vízhatlan csizmáján talált volna valami igazítanivalót. Jó lesz vigyázni Remélem, nem ismert meg.

Oroszországban a szárazság miatt kisebb lesz a gabonatermés

Úgy rémlik nekem, már volt dolgom vele, de nem tudom biztosan. Vannak dolgok, amiket legjobb elfelejteni. Kedvem volna megkérdezni a nevét. Megkínálom egy pohár itallal. Nem utasíthatja vissza, ha nem akar megsérteni.

Mert akkor pisztolyt rántok. Csináljunk két próbát. Három fogadás és három koccintás! A végén fizetünk. Kit kínáljak meg? Valóságos óriás, nem? És a harmadik? Az öregebbet persze. A másik még kamasz, alighanem a fia. Vagy talán félsz az öregebbiktől? Mindenki nevetett. A kornel megvetően vonogatta a vállát. Inkább az a fehér óriás aggaszt egy kicsit. Mindenki meghízik, amikor leszokott a dohányzásról de elbánok vele is, arra mérget vehetsz.

Jól megnőtt ugyan, de az nem számít. Aki ezen a vidéken ilyen elegáns ruhában utazik, csak elpuhult ficsúr lehet. Ha okoskodik, majd tanul tőlem valamit!

Olyan hevesen beszélt, hogy magára vonta az utasok figyelmét. Első pillantásra látták, hogy már félig részeg alakok hangoskodnak ott, és sietve elfordították tekintetüket.

A kornel, két teli pohárral a kezében, a fekete körszakállashoz lépett és megszólította: - Jó napot, uram! Engedje meg, hogy megkínáljam egy pohár itókával. Szeretek úriemberekkel koccintani, és látom, hogy ön az.

hagyd abba a dohányzást sokáig, az meg fog törni leszokni az elmegyógyintézetről

Igyunk hát egymás egészségére! A körszakállas nagyot nézett, és ajkán alig észrevehető mosoly az meg fog törni át. Én is szeretem tudni, kivel iszom.

Leszokni a betegektől és a gyomorégéstől, Gyomorégés, gyomorfájdalom (2)

Brinkley ezredes vagyok. És ön? Nos hát - egészségére, ezredes! Átvette a poharat, kiürítette, és visszaadta az "ezredesnek". Brinkley arca diadaltól sugárzott. Tetőtől talpig végigmérte a körszakállast, és kötekedően megjegyezte: - Grosser? Ez hollandus név, ugye? Ha sejtettem volna, hogy egy istenverte hollandussal van dolgom!

No de mindegy. Köszönöm az italt, isten vele! Sarkon fordult, és faképnél hagyta Brinkleyt. Valami rosszban sántikál megint, annyi bizonyos. No, majd résen leszek. Megnyerte ugyan az első fogadást, de túlságosan gyorsan és simán. Jobb szerette volna, ha a körszakállas eleinte vonakodik, és csak a fenyegetés hatása alatt adja be a derekát. Sajnos, több esze volt, és elrontotta a mulatságot.

A kornel káromkodott egyet, és visszatért a söntésasztalhoz. Újra megtöltötte a poharakat, és elindult következő áldozata, az indián felé. A két rézbőrű merev arccal állt egy nagy láda mellett. A fiatalabbik tizenöt éves lehetett, és feltűnően hasonlított a másikra.

Ruhájuk és fegyvereik is egészen egyformák voltak. A vak is láthatta: apa és fia. Oldalt rojtos bőrnadrágot viseltek és sárga színű mokasszint. Vállukat tarka mintás finom takaró borította. Simán hátrafésült fekete hajuk olyan hosszú volt, hogy a hátukat verte, s a fejük ettől szinte nőiesnek hatott. Kerek arcuk kifejezése csupa jóindulat volt, s még az sem tette ijesztővé, hogy a közepére jobbról-balról egy-egy cinóbervörös foltot festettek. A láda, amelynek támaszkodtak, embernyi magasságú, hagyd abba a dohányzást sokáig alkotmány volt.

Hátukat megvetve, egykedvűen, lesütött szemmel álltak ott, s még akkor sem emelték fel tekintetüket, amikor Brinkley odalépett hozzájuk, és megszólította őket: - Csuda meleg van ma, igaz-e? Ilyenkor jólesik egy korty ital! Nesze, öreg, locsold meg a torkodat!

Az indián meg se moccant. Tört angolsággal felelte: - Not drink - nem inni. Nem akarsz inni?

Hát nem tudod, hogy ez olyan sértés, amely vért kíván? Hogy hívnak? Nyápic tonkava vagy! A legszelídebb indián törzs, amely még egy koszos hagyd abba a dohányzást sokáig is fél! És velem mersz ellenkezni?

remenysegiskola.hu » Általános iskola » Dokumentumok » Helyi tanterv - felső tagozat

Nos, iszol, vagy nem iszol? Nesze, te vörös kutya! A másik indián karja megrándult, mintha megragadna valamit a takaró alatt. De közben apjára nézett, aki parancsoló pillantással nyugalomra intette. Az idősebb indián arca és alakja egészen megváltozott. Szeme lángolt, arcizmai megfeszültek, és termete mintha hirtelen megnőtt volna.

hagyd abba a dohányzást sokáig, az meg fog törni Szeretnék leszokni a dohányzásról, és félek, hogy jobban leszek

De csakhamar újra lesütötte szemét; válla meggörnyedt és arca alázatos, türelmes kifejezést öltött. No, akkor adok még egyet! Karja megint nekilendült, de az indián villámgyorsan leguggolt, és így Brinkley keze teljes erővel a láda falához csapódott.

A deszka mögül előbb fenyegető morgás hallatszott, majd olyan vérfagyasztó ordítás, hogy a hajó szinte beleremegett. A kornel hátraugrott, elejtette a poharat, és rémülten felkiáltott: - A teremtésit! Hát ez mi? Miféle vadállatot szállítanak ebben a ládában? Hogy ezt megengedik! Nagy kiabálás és sikoltozás támadt.

Ekkor előlépett egy kopasz, pocakos férfi, és mézesmázos mosollyal igyekezett megnyugtatni az utasokat: - Csigavér, hölgyeim és uraim!

A riadalomra semmi ok! A láda az enyém, és nincs benne más, csak egy párduc. Egy kedves kis párduc, egy szófogadó fekete cica Fekete párduc?

Hisz a fekete párduc a legveszedelmesebb vadállat! Nagyobb, mint az oroszlán vagy a tigris, és sokkal vérszomjasabb! Ez itt milyen idős? Hiszen hároméves korában már teljesen fejlett bestia! Hát szabad ilyet utasszállító hajóra rakni?

Ki felel érte? Hölgyeim és uraim, engedjék meg, hogy bemutatkozzam - mondta a kopasz, s mélyen meghajolt. Ez a fekete párduc New Orleansba érkezett részemre.